Kertészeti növénykórtan | Digitális Tankönyvtár

Paraziták a krizantémban

Gomba parazita kócos, 1. Kapocsspórás G. (Zygomycetes)

Törzs: Hengeresférgek — Nemathelminthes Osztály: Fonálférgek — Nematoidea Az állatvilág változatos életmódú és nagyon fajgazdag csoportja. Szabadon élő fajaik mindenhol megtalálhatók, a tengerben, az édesvizekben és a szárazföldek legkülönfélébb élőhelyein. Növényparazita fajok élnek mind az alsóbbrendű növényekben, mind pedig a vadon termő és a termesztett virágos növényekben.

Az állati élősködő fajok paraziták, parazitoidok megtámadják az állatvilág minden csoportjának fajait és az embert is.

Európában főként a nedvesebb klímájú nyugat-európai országokban, az Egyesült Államok óceáni partvidékein, valamint a nedves trópusi övezet országaiban jelentenek veszélyt.

A fonálférgek a növény minden részét megtámadhatják, a gyökeret vagy a gumót Heterodera, Meloidogyne fajoka törzset, a szárat Ditylenchus fajoka levelet Aphelenchoides fajok és a virágzatot Anguina fajok. Lehetnek külső és belső élősködők, okozhatnak gubacsokat, torzulásokat, lehetnek baktériumos és vírusos betegségek terjesztői.

Kártételük nyomán a növény vagy elpusztul, vagy fejlődésében visszamarad, gyakran a termény fogyasztásra alkalmatlanná válik. Másodlagos kártevőként is felléphetnek.

Gomba parazita kócos.

A fonálférgek kétivarú állatok. A hímek és a nőstények többnyire külső megjelenésükben is eltérnek egymástól. A megtermékenyítés mindig belső, az anyaállat vagy tojásokat rak le, vagy a testében paraziták a krizantémban lárvákat hozza világra. A lárvák fejlődésük során négyszer vedlenek, ivarszervük az utolsó vedlés után alakul ki. A fonálférgek a soksejtű állatok fajokban harmadik leggazdagabb csoportja.

  1. Gomba parazita kócos. termesztési tanácsok
  2. Szubkután parazitafertőzés
  3. Helmint életciklus
  4. Szokatlan parazita kezelés

Egyedszám tekintetéhen lokálisan gyakran első helyen állnak. Magyarországon nál több szabadon élő és növényi paraziták a krizantémban fajt mutattak ki, de ez a szám a kutatások előrehaladtával még jelentősen nőni fog. Az állatokban élősködő fajok száma is megközelíti ezt a számot. A fonálférgek elleni védekezési lehetőségek között első helyen a megelőzés áll. Fontos a talajvizsgálat, s nagyon fontos a fertőzésmentes szaporítóanyag. Agrotechnikai védekezésként fontos a vetésforgó, a kémiai védekezés költségessége, toxicitási veszélye és gyakran bizonytalansága miatt utolsó helyen áll.

Család: Levélfonálférgek — Aphelenchoididae Szamóca-fonálféreg — Aphelenchoides fragariae Ritzema-bos 1. A nőstény igen vékony, áttetszően fehér, finoman gyűrűzött. A fej nem különül el határozottan. Hossza 0,4—0,7 mm, szélessége 0, mm. A nyelőcső középső duzzanata erősen fejlett, ovális alakú, végduzzanata nincs. A farok kihegyesedő, a végén kis nyúlvány van.

A hím kisebb, 0,4—0,7 mm hosszú. Földrajzi elterjedése. Elsősorban a mérsékelt égöv alatt elterjedt faj, de a trópusokon is okoz károkat.

Európa túlnyomó részében megtalálható, Magyarországon elsősorban a szamócatermesztő területeken, dísznövénykertészetekben, főleg az ország csapadékosabb vidékein fordul elő, szórványosan.

emberek parazitáinak megelőzése tabletta

Tápnövényeinek száma nél több. Leggyakrabban a termesztett, valamint a álomban ascaris termő szamócán fordul elő. Gazdanövényei között találhatók a páfrányok, a liliomfélék Liliaceaea boglárkafélék Ranunculaceaeafészkesvirágzatúak Compositaea kankalinfélék Primulaceae családjába tartozónövények.

Számos termesztett dísznövényen, többek között az Ageratumon, Begonián, Chrysanthemumon, Dahlián, Ficuson, Paeonián, Primulán, Saintpaulián, Sinningián, Zinnián szaporodik el, és számos gyomnövényen maradhat fenn.

Gazdasági jelentősége. Magyarországi viszonyok között kártételének mértéke pontosan nem ismert. Elsősorban a csapadékosabb országrészeken okozhat károkat. A fertőzött szamóca levelei deformálódnak, fodrosakká válnak, kisebbek maradnak. A fertőzött levélfelületeket a vastagabb levélerek határolják. A levélnyél és virágkocsány megvastagszik, rövid marad, a virágtengely megvastagszik és sűrűn elágazik, karfiolra emlékeztetően torzul. A szamócatő közepe lombtalanná válik, ezért esetenként a kártételt szívelhalásnak is nevezik.

A páfrány levelein a paraziták a krizantémban felületeket a vastagabb erek élesen elválasztják az egészségesektől, ami a levél csíkozottságát okozza.

Gyakran fordul elő a Corynebacterium fascians baktériummal. Az együttesen okozott károsodás külső nyomai gyakran összemosódnak. Szabad földön a lárva telel át a talajban vagy a fertőzött, többnyire elszáradt növényrészekben.

Tavasszal, amikor a léghőmérséklet tartósan 13—15 °C felett van, a lárvák aktívvá válnak. A lárvák a talajban és a nedves növény felületén egyaránt paraziták a krizantémban vándorolni. A felcsapódó esővel vagy öntözővízzel feljuthatnak a növény felületére. Kezdetben a zsenge leveleken ektoparazitaként élnek, majd a légzőnyílásokon vagy a sebeken keresztül behatolnak a növény szöveteibe. A kifejlődött, ivarérett, megtermékenyített nőstény tojásait a mezofillumba helyezi.

Egy nemzedék kifejlődéséhez, a hőmérsékleti viszonyoktól függően, 12—20 nap szükséges. Fejlődésére, szaporodására magyarországi viszonyok között a tavaszi hónapok nyújtanak kedvező feltételeket.

Szobanövényeink gyakori kártevői

Tavasszal egy bimbóban — fonálféreg is lehet. Évente 6—8 nemzedéke fejlődhet ki.

Száraz, meleg nyáron az idősebb leveleket elhagyják, fiatalabbakat keresnek fel vagy az elszáradt levéllel a talajba jutnak. Száraz időjárás esetén kitartó állapotba kerül és így három hónapon keresztül is életképes maradhat, majd kedvező feltételek között fejlődése folytatódhat. Tömeges elszaporodását az időjárási viszonyok mellett a termesztett szamócafajták fogékonysága, illetve ellenálló képessége is befolyásolja.

A Favorit, a Madame Moutot és a Pochahontas is a fogékonyabb fajták közé tartoznak. A védekezés irányelvei. Telepítésre csak fertőzésmentes szaporítóanyagot szabad felhasználni. A szamócaültetvényeket tavasszal és ősszel át kell vizsgálni, az esetleg előforduló fertőzött foltokban a növényeket paraziták a krizantémban kell semmisíteni.

A fertőzött állomány helyén szamócát vagy a szamóca-fonálféreg más gazdanövényét nem szabad telepíteni. Krizantém-fonálféreg — Aphelenchoides ritzemabosi Schwartz 2.

izomfájdalmat okozó paraziták

A nőstény teste karcsú, 0,7—1,2 mm hosszú 0,01—0,03 mm széles. Afej a testtől jól elkülönül.

kár parazita lenni

A finom tűszerű szájszurony hossza 11—12 µm.