Parazita a fenyőn

Ez a közzétett változatellenőrizve : Pontosság Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Fenyőhervasztó fonálféreg hím egyedről készült fénymikroszkópos felvétel A fenyőhervasztó fonálféreg Észak-Amerikában őshonos, eredeti élőhelyén csak a betelepített fajok parazitálásával jelent károkat.

Európa más részeit szerencsére nem fenyegeti.

Életciklusa[ szerkesztés ] Mikofág gombával táplálközó és fitofág növénnyel táplálkozó életciklus is megfigyelhető a fenyőhervasztó fonálféregnél Bursaphelenchus xylophilus. A többi növényi parazita fonálféreggel ellentétben életciklusában közvetítő szervezet is előfordul.

Paraziták, hogyan lehet megszabadulni tőlük a fenyő

Fenyőt parazitáló gombákon képez kolóniát, majd a Monochamus genusba tartozó bogarakon fenyőcincérekenmint vektorokon át kerül új gombákra. A gomba jelenléte jól látható a fatörzs keresztmetszetének kék színezetében.

Természetes élőhelyén, Észak-Amerikában mitofág életciklus jellemző, vagyis a fonálférgek a fatestben lévő gombák hifáival gombafonalaival táplálkoznak. A gombatelepen történik a fonálférgek párzása, tojásrakása és a lárvák fejlődése is, a populáció mérete először gyorsan növekedik, majd lecsökken és kialakulnak a tartóslárvák.

A fában a bogarak is tojást raknak, a bábokból felszabaduló parazita a fenyőn hatására pozitív kemotaxissal a gomba és a nematoda is a báb közelébe kerül. A gomba peritéciumot képez a báb körül, melybe a fonálféreg beletapad.

A bogárimágó kikelésekor a gomba és a nematoda is bekerül a trachearendszerbe, így innen a bogár közvetítésével könnyen tovább tud terjedni. Növényi patogén életciklusa során gombák mellett a faanyagot is fogyaszt, amivel először a növény leveleit hervasztja, majd a teljes élőlényt elpusztítja.