A galandféreg hólyagos fejlődési szakasza
Tartalom
Korai fejlődés[ szerkesztés ] Az idegrendszer képződése előtt az embrióban három sejtréteg differenciálódik. A legbelső réteg a belső csíralemez endodermaamelyből a gyomor-béltraktus, a tüdők és a máj képződik. A középső csíralemez mesoderma származékai az izomszövet, a kötőszövet, és a érrendszer.
A központi idegrendszer egyedfejlődése
A harmadik, legkülső réteg, a külső csíralemez ectodermahengerhámból áll, és ebből származik az egész idegrendszer. A fejlődés harmadik hete során az ectoderma az embrió háti felszínén és a velőlemezt lamina neuralis alkotja. A velőlemezen kialakul egy hosszanti velőbarázda sulcus neuralismajd mindkét szélén létrejön a velősánc plica neuralis. A kétoldali velősánc összeolvad és létrejön a velőcső tubulus neuralis.
Később a velőcső besüllyed a külső csíralemez ectoderma felszíne alá. Miközben a velőlemez betüremkedik a velőbarázda képzésére, a velőlemez oldalsó szélét képező sejtek nem kerülnek be a velőcsőbe, hanem egy ectodermalis csíkot a ganglionlécet crista neuralis képezik. Ezekből alakulnak ki az idegdúcok és a mellékvese velőállománya. A velőcső elülső végén a sejtek szaporodása a velőcső kitágulását eredményezi, és kialakul három elsődleges agyhólyag: az előagy hólyag prosencephalona középagy hólyag a galandféreg hólyagos fejlődési szakaszaés az utóagy hólyag rhombencephalon.
A cső többi része megnyúlik, kisebb átmérőjű marad, és a gerincvelőt képezi. A velőcsőben a sejtek további differenciálódását az egyik sejtcsoportnak egy másik sejtcsoporttal kialakuló induktív kölcsönhatásai hozzák létre. A gerincvelő fejlődése[ szerkesztés ] A velőcső fala magas, egyrétegű, többmagsoros hengerhámból áll, amelynek sejtjeit matrix sejteknek nevezik.
Ezek ismételt osztódásai a velőcső hosszának és átmérőjének növekedését eredményezi. Az esetenként képződő korai neuroblastok a perifériára vándorolnak és a zona intermediát alkotják.
Ebből képződik a gerincvelő szürkeállománya. A neuroblastok nyúlványokat növesztenek és létrehozzák a zona marginalist. Ebből fejlődik a gerincvelő fehérállománya.
Eközben a féregtünetek és kezelés sejtekből a neuroglia astrocyta és oligodendrocyta sejtjei is létrejönnek. A microglia sejtek a környező mesenchymából vándorolnak be az erek mentén. Az ependyma sejtek a velőcső üregét határoló a matrix sejtekből alakulnak ki. A velőcső ürege beszűkül, és egy dorsoventralis hossztengelyű rést alkot, amelynek oldalfalai vastagok, de ventralisan és dorsalisan egy vékony fenéklemez és a galandféreg hólyagos fejlődési szakasza vékony tetőlemez határolják.
A velőcső oldalfalának intermedier zónája egy széles pinwormok neve megvastagodást, a bazális lemezt, és a galandféreg hólyagos fejlődési szakasza kisebb hátsó megvastagodást, az alaris lemezt hozza létre. A bazális lemez neuroblastjaiból alakulnak ki a szürkeállomány elülső oszlopának motoros sejtjei, míg az alaris lemez neuroblastjaiból a hátsó oszlop érző sejtjei jönnek létre. A motoros neuronok további fejlődése[ szerkesztés ] A motoros neuronok medialis csoportja nagy multipolaris mozgató sejteket alkot, amelyeknek axonja az elülső felszínén kilép a gerincvelőből és ellátja a test izomzatát radix anterior motoria nervi spinalis.
A neuronok lateralis csoportjából olyan axonok indulnak ki, amelyek kilépnek a gerincvelő elülső felszínén, mint preganglionaris autonóm rostok. Az érző pályarendszer első afferens neuronjának fejlődése[ szerkesztés ] A pályarendszer első neuronjának sejttestei a gerincvelőn kívül helyezkednek el és a ganglionlécből származnak.
Néhány sejt neuroblastokká differenciálódik. Minden neuroblast két nyúlványt bocsát ki: A perifériás nyúlványok lateralis irányba nőnek ki, és az érző idegrostokra jellemző axonokká válnak. A centrális nyúlványok benőnek a fejlődő gerincvelő hátsó részébe, és vagy a szürkeállomány hátsó szarvában végződnek, vagy felszállnak a fehérállományon keresztül a magasabb agyi központok egyikéhez.
Ezeknek a centrális nyúlványoknak az együttesét nevezzük radix posterior sensoria nervi spinalisnak. A perifériás nyúlványok csatlakoznak az elülső gyökérhez, és együttesen képezik a nervus spinalist.
A ganglionléc sejtjeinek egy részéből a capsularis vagy satellita sejtek képződnek. Az érző neuronok további fejlődése a szürkeállomány hátsó oszlopában[ szerkesztés ] Azok a neuroblastok, amelyek beléptek az alaris lemezbe, nyúlványokat fejlesztenek, amelyek belépnek a gerincvelő azonos oldalának marginalis zónájába fehérállományés vagy magasabb szintre szállnak fel, vagy alacsonyabb szintre szállnak le.
Más idegsejtek a gerincvelő ellenoldalához küldenek nyúlványokat, ahol azok fel- vagy leszállnak változó távolságokra.
Az agyhártyák fejlődése és a gerincvelő viszonya a gerinchez[ szerkesztés ] A pia mater, az arachnoidea mater, és a dura mater a velőcsövet körülvevő mesenchymából sclerotom fejlődnek ki.
A pókhálóhártya alatti tér spatium subarachnoideum a mesenchymában képződő üregként jön létre, amely cerebrospinalis folyadékkal töltődik fel. A fogazott szalagot ligamentum denticulatum a mesenhyma tömöttebbé váló részei hozzák létre. Az intrauterin élet első két hónapjában a gerincvelő olyan hosszú, mint a gerinc. Ezután a fejlődő gerinc gyorsabban nő, mint a gerincvelő úgy, hogy születéskor a gerincvelő alsó vége a harmadik ágyéki lumbalis csigolya magasságában van.
Felnőttben a gerincvelő alsó vége az első lumbalis csigolya teste alsó szélének szintjében van. A gerinc és a gerincvelő aránytalan hossznövekedése azt eredményezi, hogy a gerincvelő elülső és hátsó gyökerei a gerincvelő első ágyéki szelvénye alatt a gerinccsatornában leszállnak ahhoz, hogy elérjék a kilépésüknek megfelelő csigolyaközti lyukakat foramen intervertebrale. Emellett a pia mater, amely a gerincvelő coccygealis végét a farkcsonthoz rögzítette, ezzel lefelé nyúlik, mint karcsú, rostos köteg a gerincvelő alsó végétől a farkcsontig, és a filum terminalét alkotja.
A galandférgek hólyagos fejlődési szakasza
A gerincvelői idegek ferdén lefutó elülső és hátsó gyökerei és a filum terminale, amelyek így elfoglalják a gerinccsatorna alsó végét, együttesen alkotják a cauda equinát.
Előbbiek alapján megérthettük, hogy a cauda equina miért ér le a subarachnoidealis téren belül, egészen a második sacralis csigolya szintjéig. Ez az a terület, a gerincvelő alsó végének szintje alatt, ahol a gerinccsapolást lumbalpunctiót el lehet végezni.
A végtagkezdemények kifejlődése a negyedik hónapban és ehhez a további érző és motoros neuronok differenciálódása azt eredményezi, hogy a gerincvelő a cervicalis és a lumbalis szakaszokon megvastagszik, és kialakul az intumescentia cervicalis és az intumescentia lumbalis.
Az agy fejlődése[ szerkesztés ] Amikor a velőcső bezáródott, a három elsődleges agyhólyag — az előagy hólyag, a középagy hólyag, és az utóagy hólyag — befejezi a fejlődését. Az előagy hólyagból alakul ki az előagy prosencephalona középagy hólyagból képződik a középagy mesencephalonés az utóagy hólyagból jön létre az utóagy rhombencephalon.
Az ötödik hétre az előagy és utóagy hólyagok két másodlagos hólyagra oszlanak. Az előagy hólyag képezi 1 a telencephalonta kezdetleges agyfélteke telepekkel, és 2 a köztiagy diencephalonamelyen kifejlődnek a szemserlegek.
III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)
Az utóagy hólyagból alakul ki 1 a metencephalona későbbi híd és kisagy, és a myelencephalon, azaz a nyúltvelő medulla oblongata. A kamrarendszer alapjai ezzel kialakultak. Mindkét agyfélteke ürege a ventriculus lateralis.
A köztiagy diencephalon ürege a ventriculus tertius. A középagy állományának növekedésével a középagy hólyag ürege beszűkül és az aqueductus cerebrit; Sylvius-féle csatornát képezi. Az utóagy hólyag ürege a ventriculus quartust alkotja, amely folytatólagosan összefügg a gerincvelő központi csatornájával canalis centrális. Az oldalsó agykamrák a harmadik agykamra üregével a Monro-féle kamraközti nyílásokon keresztül közlekedik.
A kamrarendszert és a gerincvelő központi csatornáját ependyma béleli, és gerincvelői folyadék liquor cerebrospinalis tölti ki. A legkorábbi fejlődési stádiumokban a kamrarendszert kitöltő cerebrospinalis folyadék még nincs közvetlen kapcsolatban a subarachnoidealis térben lévő folyadékkal.
A fejlődés korai szakaszában az embrió még lapos képződmény embriópajzsés a velőcső egyenes. Később a tarkóhajlat és a farki hajlat kialakulásával a velőcső is görbültté válik. Nyúltvelő medulla oblongata; myelencephalon [ szerkesztés ] Az utóagy hólyag falai kezdetben, a velőcsőben látható jellegzetes elrendezést mutatják, egy elülső megvastagodással, a bazális lemezzel, és egy hátsó megvastagodással, az alaris lemezzel, amelyeket egymástól a sulcus limitans választ el.
Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Kotlán Sándor. Általánosan elfogadott nézet szerint a galandférgek a mételyektől származtak le, amit egyebeken kívül az a körülmény is igazolni látszik, hogy a galandférgek egy kis csoportja Cestodaria különleges bélyegei alapján valóban mételyek és galandférgek közt átmeneti, összekötő kapocsnak tekinthető.
A fejlődés előrehaladtával az oldalsó falak lateralis irányba mozognak mint egy szétnyíló markolókanál a felsőbb szinteken a kitáguló negyedik agykamránál. Ennek eredményeként az alaris lemezek oldalra kerülnek a basalis lemezektől. A bazális lemez neuronjai alkotják a [IX. Az alaris lemez neuronjai adják az [V. Az alaris lemez más sejtjei ventrolateralis irányba vándorolnak és az olajka magvait nuclei olivares képezik. A tetőlemez szétfeszül egy vékony ependymális szövetréteggé.
A tetőlemez külső felszínével érintkező vascularis mesenchyma a galandféreg hólyagos fejlődési szakasza a pia matert, és a két réteg együtt alkotja a tela choroideát.
A tela choroidea érgomolyagai benyomulnak a negyedik agykamrába és a plexus choroideust képezik.
- Diphyllobothriasis hal galandféreg fertőzésMi okozza a diphyllobothriasist Milyen rövidesen a helminták fejlődési szakaszai vannak A galandférgek hólyagos fejlődési szakasza Diphyllobothriasis hal galandféreg fertőzésMi okozza a diphyllobothriasist Nyul féregtelenitese, Hogyan gondoskodhat kedvencéről Az itt megjelentetett anyagok a szerző saját tulajdonát képező szellemi termékek, melyek nyilvános felhasználásához pl.
- Lehetőség van opisthorchosznak egy betegről való megszerzésére?
- Zoonózis Olyan betegség, amely átterjedhet állatról emberre.
- Mérgező a parazitákból a gyógyszertárban
- A galandféreg fejlődési ciklusa: a paraziták szakaszai, típusai
- Széles szalagok A galandférgek fejlődésének több életszakasza van.
- Magyarra átültette és kibővítette: Dr.
A negyedik és az ötödik hónap között a tetőlemez helyenként a galandféreg hólyagos fejlődési szakasza, így alakul ki a kétoldali páros apertura lateralis ventriculi quarti foramina Luschkaés a középső apertura mediana ventriculi quarti foramen Magendie.
Ezek a fontos nyílások teszik lehetővé, hogy az agykamrákban termelődő cerebrospinalis folyadék kijuthasson a pókhálóhártya alatti subarachnoidealis térbe. A híd pons; pars ventralis metencephali [ szerkesztés ] A híd pons a metencephalon elülső részéből alakul ki, de sejteket kap a myelencephalon alaris részéből is.
A bazális lemez neuronjai alkotják az [V. Az alaris lemezek neuronjai képezik az [V. A kisagy cerebellum; pars posterior metencephali [ szerkesztés ] A kisagy cerebellum a metencephalon alaris lemezének hátsó részéből képződik. A tizenkettedik héten egy kis középső rész, a féreg vermisés két oldalsó rész, a két kisagyi félteke hemispheria cerebellifelismerhetők.
Körülbelül a negyedik hónap végén hasadékok jelennek meg a kisagy felszínén, és a felnőtt kisagyra jellemző lemezek foliumok fokozatosan kifejlődnek.
A matrix sejtjeiből származó neuroblastok a kisagy felszíne felé vándorolnak és egy részük neuront képez, amelyek a kisagykérget kérgét cortex cerebelli hozzák létre. Más neuroblastok az agykamrai felszín közelében maradnak és kisagyi magokká differenciálódnak. Majd a további fejlődéssel a neuronok axonjai kinőnek a középagy mesencephalon felé és létrehozzák a felső kisagykart pedunculus cerebellaris superior. Később a fibrae pontocerebellares és a fibrae corticopontinae axonjainak növekedése összeköti az agykérget cortex cerebrit a kisagygyal cerebellumés ezzel kialakul a középső kisagykar pedunculus cerebellaris medius.
Az alsó kisagykar pedunculus cerebellaris inferior nagyrészt a gerincvelőből, a vestibularis magvakból, és az olivaris magvakból kinövő érző axonokból jön létre. A középagy mesencephalon [ szerkesztés ] A középagy mesencephalon a középagyhólyagból fejlődik, amelynek az ürege igen szűk marad, amelyet az a galandféreg hólyagos fejlődési szakasza cerebri; Sylvius-féle csatorna alkot.
A határoló barázda sulcus limitans mindkét oldalon elválasztja az alaris lemezt a basalis lemeztől, mint ahogy az a fejlődő gerincvelőnél is látható. A basalis lemez azokká a neuronokká differenciálódik, amelyek a [III.
A különféle típusú galandférgek életciklusának szakaszai
A további fejlődés során a [IV. A [III. A köztiagy diencephalon további alakulása[ szerkesztés ] A diencephalon ürege képezi a harmadik agykamra nagyobbik részét. Tetején egy kis kitüremkedés van közvetlenül a középagy előtt, ebből képződik a tobozmirigy glandula pinealis. A tető többi része a harmadik agykamra érfonatát plexus choroideus ventriculi tertii képezi.
A harmadik agykamra oldalfalán a talamusz jelenik meg, mint az alaris lemez megvastagodása mindkét oldalon. A talamuszok növekedésének folytatódásával az agykamra ürege beszűkül.
Az alaris lemez alsó részéből mindkét oldalon számos hipotalamusz mag nuclei hypothalami differenciálódik. Ezek közül egy feltűnővé válik a hipotalamusz alsó felszínén, és lekerekedett kidomborodásként jelentkezik a középsík mindkét oldalán, ez az emlőtest corpus mammillare.
